Kutatások

Időnként a legkézenfekvőbb ötletek a legjobbak. A Lumina Spark kérdőívünk például külön méri az introverziót és az extroverziót. Meg fog lepődni talán, de a legtöbb hasonló eszköz nem így működik.

A Lumina Learning-nél látjuk az értéket abban, hogy a skála mindkét végét egyaránt pozitívan értékeljük. Ezzel elkerülhető az értékelési előítéletek kockázata, amely nagyon sok más megoldást jellemez.
History, idea, method of Lumina Learning

A Lumina Learning evolúciója

Greek origins of psychometrics
Az ókori görögök megalkották a vérmérsékleten alapuló elméletet négy kategóriába osztva az embereket - flegmatikus, melankolikus, szangvinikus és kolerikus. Ez akkoriban a legkorszerűbb személyiség teória volt, alapját a görögök emberi testről és nem az elméről szerzett ismeretei jelentették.

Utólag Eysenck kimutatta, hogy a görögök sikeresen azonosítottak két tényezőt, amelyeket azóta empirikusan is igazoltak a Big5-ben. A Lumina Spark ezekre az alkotóelemekre utal, mint az introverzió / extraverzió és a kockázati / jutalom reaktorok.

Carl Gustav Jung
Jung elképzelése (1921) a személyiségről szignifikáns előrelépést jelentett a vérmérséklettel kapcsolatban és jó szolgálatot tett a szervezetek számára, mint olyan gyakorlatias modell, amely az öntudatosságot fejlesztette évtizedeken keresztül. Csakúgy, mint az ókori görögök, Jung meghatározta az introverzió és extraverzió faktorokat. Ezeken felül pedig két további tényezőt azonosított - gondolkodás/érzés, intuíció/érzékelés.

Azonban munkája inkább esettanulmányokon és elmondások alapján történő megfigyeléseken alapult, mint statisztikai elemzéseken. Nagy elismerés Jung éleslátására, hogy 1921-ben az elméletében pontosan meghatározott három faktort a későbbiekben, a Big5-ban validáltak közül. Ezeket a Lumina Spark a következő módon nevezi meg - Introverzió/Extraverzió, Emberközpontú/Eredményorientált és Távlatokban gondolkodó/Realista.
Origins of the Big 5
1936-ban Allport és Odbert több, mint 4500 szóból álló forrást hoztak létre, hogy megpróbálják megtalálni a személyiség alapvető összetevőit. Az 1940-es években Raymond Cattell folytatta ezt a folyamatot, és arra a következtetésre jutott, hogy 16 tényező határozza meg személyiséget. Fiske (1949) ezt később megcáfolta és hibákat talált Cattell elemzésében. Fiske arra a következtetésre jutott, hogy az emberi személyiség eltéréseit öt tényező befolyásolhatja, bár Eysenck három tényezőt, Ashton pedig hatot javasolt.

Azonban az 1950-es évekig tartott, amikor Tupes és Christal tovább folytatta ezt a munkát és megszületett a Big5 modell első hivatalos verziója. Munkájukat Norman 1963-ban replikálta, és a Big5 modell elkezdte lassú menetelését, hogy a kutatók személyiségének elfogadott rendszertana legyen.
The Psychometrics Barren Years
Az 1960-as és 1970-es évek nem voltak nagyszerű időszakok a személyiségkutatásra, mivel a behavioristák és más tudósok elutasították a személyiségelméletet (lásd Mischel 1968-as támadása a vonáselméletre). Az üzleti világra azonban Mischel fenntartásai kevés hatással voltak és a szakértők hirtelen nagy haladást értek el, gyakran a népszerű Jungi megközelítés használatával. Az üzletet mindig jobban érdekelte, hogy „mi működik”, ahelyett, hogy a legjobb tudományos megközelítést kereste.

Myers és Briggs felhasználta Jung három tényezős modelljét és egy továbbit tett hozzá, ezzel lefedve négyet a Big5-ból. Ettől különállóan mind Digman, mind pedig Young talált két magasabb rendűnek ítélt tényezőt, amely a Big5 modellt két tartományba egyszerűsítette. Ezzel vitázva Musek összegyúrta mind az öt faktort egy általános személyiség tényezőbe. Az akadémikusan érdekes "Big One" kevés gyakorlati alkalmazhatósággal rendelkezett. Mindezek a kutatások azt sugallják, hogy az elméleti fősodor visszafordult a személyiségkutatás javára, ami felborítja Mischel aggodalmait a haszontalan 1960-as évekről.
The development of Lumina Learning
Az 1980-as és 1990-es években a Big5 a tudósok választott elmélete volt, Costa és McCrae modelljével (1992) az élen. Costa és McCrae az akadémiai kutatások alapvető sztenderdjét állították fel a Big5 használatával. A Lumina Sparkot úgy tervezték, hogy integrálja a Big5 és Jungi modellek által azonosított legjobb és leggyakorlatiasabb részeket azért, hogy a szervezetek ezeket fel tudják használni a kiválasztási és fejlesztési folyamataikban.

Lumina Spark főleg arra törekszik, hogy megtartsa a Jungi megközelítés által megalapozott előnyöket mindegyik polaritás mindkét végének egyenértékű értékelésekor anélkül, hogy a tipizáláshoz folyamodna („ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket”). A Lumina Sparkot a Big5 empirikus kutatások alapján fejlesztették ki, mégis hasznos Jungi tükröt nyújt, amellyel megértheti személyiségét. 2009-ben a Lumina Spark modellt a forradalmian új Lumina Learning felhőalapú platformba építették be, így az innovatív digitális megoldások elérhetők az ügyfelek számára az egész világon.
Don't force the choice

Ne erőszakold ki a választást

A Lumina Spark kérdőívének egyik egyedülálló jellemzője, hogy az egyes polaritások mindkét végét külön-külön méri. Ezzel ellentétben a legtöbb Jungi alapú eszköz olyan kérdéseket tesz fel, mint például: "Jobban szeretsz elmenni egy buliba, vagy otthon maradsz könyvet olvasni?" Ez a „kényszerített választás” azt jelenti, hogy az illetőnek meg kell határoznia, hogy extravertált (egy partizó) vagy introvertált (könyvet olvasó). Ez a kényszerített választás, valójában hamis választás.

A polaritás mindkét végén, minden egyes elképzelést külön kérdésben értékelünk. Így dönthetnek úgy, hogy kijelentik, szeretnek buliba járni és ugyanígy otthon maradni és olvasni (vagy egyik sem). Ezt egy ötpontos Likert-skála alkalmazásával érhető el. Ezzel pedig a kérdőív kitöltőinek több válasz áll a rendelkezésére, így pontosabban tudják kifejezni a nézeteiket.
All of your personality

Az összes személyiség egyidőben

Amikor szervezetek számára kell segítséget nyújtani az emberek fejlesztésében, nagyon sok kutatás mutat rá, hogy az ellentétek fejlesztésével és integrálásával lehet a legnagyobb eredményeket elérni. A Lumina Learning például segítséget nyújt az egyének számára abban, hogyan tudják összeilleszteni az emberekkel kapcsolatos készségeiket az eredmények iránti elkötelezettségükkel.

A 3 személyiség mérésével (Alapvető, Mindennapos és Túlterhelt), a Lumina Learning egy portrét készít, amely felfedi összes személyiségét és így nincs szükség további tesztek, vagy modellek használatára.

Ahelyett, hogy az ellentétek egyik végét mérné a mindennapos módban és a másik végét túlterhelt módban (személyiség egy része, ill. az időbeliség egy része), a Lumina Learning mindhárom személyiséget a polaritás mindkét végén képes vizsgálni. Az egész személyisége, minden időben.

Globális hálózat megtekintése

Lumina Learning is a global network of skilled experts and practitioners operating in more than 40 countries all over the world.

A Jungi, Big5 & Lumina faktorok összehasonlítása

Jung / 4 mértékegység Big 5 / 5 mértékegység Lumina Spark / 10 mértékegység
Introvertált VAGY Extrovertált / I vagy E Extraverzió / E+ - E- Extraverzió E+ / Introverzió E-
Érzés VAGY Gondolkodás / É vagy G Barátságosság / B+ - B- Emberközpontú B+ / Eredményorientált B-
Intuíció VAGY Érzékelés / I vagy É Nyitottság / Ny+ - Ny- Távlatokban Gondolkodó Ny+ / Realista Ny-
Ítélkezés VAGY Észlelés / I vagy É Lelkiismeretesség / L+ - L- Szabálykövető L+ / Ösztönös L-
Tipikusan nem mért Érzelmi stabilitás / É+ - É- Kockázat reaktor É+ / Jutalom reaktor É-

Jung vs. Lumina Spark hipotézisek

A bal oldali oszlop mutatja a Jungi feltevéseket, amelyeket jó néhány évtizeden keresztül használtak. Az összehasonlító Big5 és Lumina Spark állítások a jobb oldali oszlopban vannak felvázolva.
Jungi hipotézis Lumina Spark / Big5 legutóbbi gyakorlati kutatások
A total of four factors can be used to define personality. These four factors are 'bimodal', with an individual having to be at one end of the polarity i.e. an individual must be either an introvert or an extravert (and cannot be both). A total of five factors are needed to define personality (not four). These five factors are not ‘bimodal’ but instead form a ‘normal’ distribution. Furthermore more modern research such as Tett's 'trait activation theory' suggests an individual could possess contrasting traits in different contexts and refute the over simplicity of typing. Lumina Spark assumes an individual can be both introverted and extraverted in different situations.
Mind a négy tényezőnek két végpontja van.

Néhány személy esetében ez a hozzárendelés félreérthetetlen és erőteljesen kapcsolódik egy polaritáshoz. Mindazonáltal egyes emberek esetében a pontszámuk közelebb lehet a középponthoz, és a típusuk olvasása kevésbé világos.

A hozzárendelés után azonban minden személyt egy négyzetbe lehet helyezni a 4x4 mátrixon belül, amely 16 személyiségtípust tartalmaz.
Az öt alkotóelem mindegyikében további faktorok találhatók, amelyek a Lumina Learning terminológiája szerint "jellemvonások". Az egyének bárhol lehetnek a kontinuumon, így a "típus" meghatározás elmélete egyszerűen nem igazolható empirikusan.

Az önkényes típus megosztás erőltetése a természetesen elosztott alkotóelemek közepén azzal az akaratlan következményekkel jár, hogy sérül a teszt/ellenőrzés megbízhatósága a 16 típus esetében. Egyszerűen fogalmazva, az egyén számára nem túl rokonszenves, hogy csak egy kérdésre kell másként válaszolnia és máris egy eltérő típusban találja magát.
A négy funkció közül - érzékelés, intuíció, gondolkodás és érzés - közül a „domináns” nem a legmagasabb pontszám alapján kerül meghatározásra, hanem a további ítélkező és észlelő tényezőkön alapuló számítással.

Továbbá, az ítélkező és észlelő faktorok meghatározzák az egyén nyolc, Jungi attitűd működésének sorrendjét (jóllehet ez a fajta sorba rendezés kevés tapasztalati háttértámogatással rendelkezik)
Az öt tényező relatív intenzitásának meghatározásához nem szükséges a bíráló és az észlelő pontszámok alapján történő számítás. Ehelyett az egyszerűbb megközelítés azt sugallja, hogy az egyénnek milyen tényezőre van szüksége a tényezőre, és a pontszáma erőssége határozza meg.

Ezen felül pedig ahelyett, hogy nem támogatott feltételezésekbe bocsátkoznánk a különböző jellemvonások használatának rangsorolásában, a Lumina Spark esetében minden egyes jellemvonás erőssége közvetlenül mérésre kerül minden személyiség vonatkozásában. Ugyanúgy normázásra is kerülnek, így nincs szükség semmilyen bonyolult feltételezésekből álló rendszer kidolgozására és használatára.
moodys analytics logo
Más személyiséget mérő eszköz esetében általában kétkomponensű választás van a különböző nézőpontok között. Amit nagyon szeretek a Lumina Learning esetében, hogy képes felvázolni az emberekben meglévő kettősséget. Nagyon egyszerű használni és megérteni, a szervezet számára pedig közös nyelvet alakít ki. Nagyon erőteljes eszköz, mert hatására sokkal eredményesebben lehet kapcsolatokat kialakítani és kommunikálni másokkal.

Ted Huang

Product Strategist, Moody's Analytics